Egy városi legenda szerint a 2001-2002-es radikális minimálbéremelések drámaian csökkentették a hazai foglalkoztatást. Lindner Attila, a University College London tanára híressé vált tanulmányában adatokkal alátámasztva mutatja be, hogy ez nem így volt.

  • Mekkora volt a minimálbéremelés 2001-2002-ben?

Az első Orbán-kormány 2001-2002-ben megduplázta a minimálbért, az akkori 25 000 forintról 50 000 forintra emelve azt. Ez a medián keresethez viszonyítva 35%-ról 50%-ra való emelést jelentett, ami a nemzetközi minimálbér-ranglistán Magyarországot az utolsók közül az elsők közé emelte. (Egy része ennek persze elinflálódott, így azóta is a középmezőnyhöz tartozik az ország).

  • Milyen hatással volt ez a minimálbéremelés a foglalkoztatásra?

Az akkori ellenzéki pártok, neoliberális közgazdászok és – meglepő módon – a szakszervezetek ellenállása miatt nagyon sokan úgy emlékeznek erre a minimálbéremelésre, mint egy nemzeti tragédiával felérő drámai eseményre. A magánszféra összes kettős könyvelésű vállalkozásának válaszreakcióját megvizsgálva viszont azt látjuk, hogy a szektorban körülbelül 1,5 millió foglalkoztatottból 200-300 ezer volt minimálbéren, amiből 16-20 ezer ember vesztette el az állását, a maradék 92% viszont 50%-os béremelést kapott. Ezen a szignifikáns béremelésen kívül azonban a minimálbér feletti bérkategóriáknál is érezhető volt az emelkedés. A összes magyar foglalkoztatott száma ez idő tájt három és fél millió körül lehetett.

A minimálbér emelésének még ekkora hatása sincs, ha nyugat- és észak-európai mintára a a frissen munkanélkülivé válókat nem hagyja magára a rendszer, hanem egy jó munkanélküli-segélyezési szisztémával átsegíti a kezdeti kritikus időszakon, amíg egy jó átképzési program keretén belül fel tud készülni a meghirdetett állások betöltésére. Jelenleg például – amikor ismét minimálbér-emelési ciklusban vagyunk – 80 ezer be nem töltött munkahely áll rendelkezésre, azaz ha valaki elveszíti a 70-80 000 forintos állását, az jó eséllyel pályázhat a 200-300 000 forintos megnyíló állásokra, természetesen a megfelelő átképzés után. Egy ilyen helyzetben káros amellett érvelni, hogy tartsuk bent az alacsony bérezésű munkahelyeken az embereket!

  • Ki fizeti a minimálbéremelést?

A minimálbéremelést a vállalkozó a csökkenő profitján és a vásárló a nagyobb megfizetett áron keresztül fizeti meg, körülbelül 20:80 százalékos arányban.

  • Mire jó a minimálbéremelés?

A minimálbéremelés előnyeit nem nehéz belátni: ez egy olyan újraelosztó eszköz, amely a társadalom egy részétől átcsoportosít összegeket a társadalom egy másik részének. Hasonlóan működik az adókhoz, csak itt nem az állam dönti el, hogy mit tesz a befolyó összegekkel, hanem egyértelműen látható a kedvezményezett. A minimálbér esetében a vállalkozóktól és a fogyasztóktól (kutatások szerint egyenlő arányban a gazdagabb és szegényebb fogyasztóktól) csoportosít át összegeket a minimálbéres munkavállalók felé, akik megtermelik az adott minimálbéres terméket, vagyis a nemzetgazdaság átlagos fogyasztója igen kis mértékben rosszabbul, a minimálbéresek viszont jelentősen jobban járnak. Azt is mondhatjuk, hogy az történik, hogy a vásárlók és a vállalkozók közösen megfizetik azt az árat, ami a termék előállításának valós ára, és ami biztosítja a dolgozók alapvető megélhetését.

A magyar rendszerváltás óta 2018 elejétől először éri el a minimálbér a létminimum szintjét, ami a megújult szakszervezetek követelése volt.

(Benczi Melinda összefoglalója)

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.