A legszegényebb magyarok egészségi állapota az indiaihoz hasonlít. A leggazdagabbaké Nyugat-Európához. Az átlag magyaré pedig Románia és Bulgária alatt van. Miért? Mert fele annyit költünk egészségügyre, mint kellene.

A beszélgetésből kiderül:

▪ A magyarok egészségi állapota rosszabb, mint az unió legszegényebb tagállamaié, Romániáé, Bulgáriáé.

▪ A magyarok életmódjának nagy szerepe van a katasztrofális egészségi állapotban, az államnak itt életmódi nevelést, megelőző, tudatossági kampányokat kellene folytatnia.

▪ A leggazdagabb magyarok egészségi állapota nyugat-európai szintre javult a rendszerváltás óta, a szegényeké viszont, indiai szintre süllyedt. Az államnak óriási szerepe lenne ennek a folyamatnak a kiegyenlítésében.

▪ Az iskolai végzettségnek óriási hatása van az egészségi állapotra. Azaz a gyenge minőségi oktatási rendszer egyben rontja az egészségi helyzetet is.

▪ Azokban a magyar kistérségekben, ahol a háziorvosi helyek évek óta betöltetlenek, dupla akkor a korai halálozás valószínűsége.

▪ Jelenleg az egészségügyi ellátórendszer földrajzilag nem igazodik az egészségi helyzethez, igényekhez.

▪ Nem képezünk elég orvost Magyarországon, ahonnan ráadásul 6 ezer orvos ment el. Következésképpen komoly orvoshiány van.

▪ A magyar egészségügyi ráfordítás GDP arányosan folyamatosan csökkent. Jelenleg 7,4%-ot költünk erre, míg a nyugati országok 11-12%-ot az OECD adatai szerint. Még a történelmi válságban lévő mediterrán országokban is nálunk jelentősen többet, 8-10%-ot fordítanak erre a területre. Csakhogy a rossz egészségi állapot miatt a nyugatiaknál is nagyobb arányban kellene az egészségügyre költenünk!

▪ Az alulfinanszírozottság a magyar egészségügyi rendszerben már olyan mértékű, hogy sok-sok év kitartó lelkiismeretes munkája után mára kiégtek az orvosok és ápolónők. Ennek nyomán az elfogadható szint alá süllyedt az ellátás.

▪ Akik megtehetik, menekülnek a magánellátás felé. Az utóbbi években még azok is kezdik ezt tenni, akik anyagilag ezt nem is engedhetik meg maguknak.

▪ A kormányzatoknak nincs tényleges rálátása arra, hogy mi történik az egészségügyben, mert az elmúlt évtizedekben a legkülönbözőbb színű kormányok szinte teljesen leépítették az egészségügyi szakpolitikai elemző rendszereket, az egészségpolitikai szakmát.

▪ A jelenlegi kormány még a fennmaradt szakmai műhelyeket is szétveri.

▪ Összekeveredett az állami ellátórendszer és a magánpraxis, az orvosok túl sok munkahelyen dolgoznak, hogy az elvárt jövedelmet elérjék.

▪ Néhány orvos jól keres, de a kezdő orvosok nem. Az orvosok fokozatos béremelése az elmúlt években ugyan elkezdődött, de még mindig rendkívül keveset kapnak kézhez. Ha nyugat-európai arányban költene a magyar állam az egészségügyre, akkor elfogadható béreket lehetne adni a magyar orvosoknak, ápolónőknek. Ezt például Észtországban megcsinálták.

▪ A Fidesz újra centralizációja nem segített az egészségügyi rendszeren, sőt, az elképesztő centralizáció miatt még a Kádár korszaknál is bürokratikusabb, lassabb lett.

▪Az egészségügy nagyon felületesen, lekezelően és nem informatív partnerként kommunikál a betegekkel. Ez is rontja a gyógyulás esélyét.

abra

 

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.