A fiatalok értékválasztásairól, politikai preferenciáiról és az őket foglalkoztató kérdésekről beszélgetett Szabó Andrea ifjúságkutatóval Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője.

Az önkormányzati választások óta gyakran felmerül, hogy a Fidesznek komoly problémái vannak a fiatalok elérésével és megszólításával, a kormánypárton belül is megszaporodtak az aggódó hangok. Szabó Andrea, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének igazgatóhelyettese szerint túlzott a fideszes politikusok pánikreakciója. A felmérések szerint a harminc alatti korosztályban is a Fidesz a legnépszerűbb párt, jóval inkább arról van szó, hogy a kormánypárt támogatottsága ebben a körben elmarad attól, amit az idősebbek között mérnek a közvélemény-kutatók. Ugyanakkor vannak figyelmeztető jelek arra vonatkozóan, hogy a trend kedvezőtlen a Fidesz számára, mintha valami megtört volna, már nem annyira népszerű a párt a 18-29 évesek között, mint néhány évvel ezelőtt. 

A Momentum-jelenség mögött nem csak az újdonság varázsa áll, hanem az értékválasztásokban is tapasztalható némi átalakulás. 2015 óta az egyetemisták és főiskolások között két értékcímke népszerűsége nőtt meg jelentősen, az européer/nyugatos és a zöld orientáció tört előre. A progresszív oldalon az ezekben a témákban hitelesnek tartott Momentum előretörését ez is magyarázza, továbbá fontos, hogy a baloldali és liberális pártok közül a Momentum nem idegenkedik a nemzeti címkétől, ami a korosztály java része számára szintén fontos értékválasztás. A baloldali öndefinícióval rendelkező fiatalok között a Momentum áll az élen, de helyzete messze nem olyan domináns, mint a Fidesz helyzete a jobboldalon belül. A baloldali értékrendű fiatalok ma számos párt között oszlanak meg, találunk közöttük Kétfarkú Kutyapárt, LMP, MSZP és DK szimpatizánsokat is. Annak ellenére, hogy a felsőoktatásban felülreprezentált a Momentum, messze nem beszélhetünk arról, hogy a párt „megszállta” volna az egyetemeket, néhány szakon vagy egy-két intézményben ráadásul átlagon felüli a Fidesz népszerűsége. Az utóbbi évek kutatásai alapján akkor lesz egy fiatal Fidesz-szavazó, ha erre a családi környezete predesztinálja, illetve ha a vallásosság kérdéséhez pozitívan viszonyul.

A fiatalok értékválasztása tekintetében kettős trendet figyelhetünk meg. Míg a teljes ifjúság körében az elmúlt évtized összességében jobbratolódást hozott, addig a felsőoktatásban az utóbbi négy évben enyhe balratolódás figyelhető meg. Utóbbit azért érdemes kiemelni, mert Szabó Andrea tapasztalatai szerint az egyetemisták körében mért trendek néhány év alatt a teljes korcsoportba át szoktak szivárogni, a felsőoktatásban részt vevők mintaadóknak tekinthetők a többi fiatal számára.

A jobbikos fiatalok kapcsán már nem lehet „kuruc.info nemzedékről” beszélni. A Jobbik már nem szerepel olyan kiemelkedően a fiatalok körében, mint a párt néppártosodása előtt, és elvesztette a macho-párt jellegét: ahogy puhult a párt, úgy állt egyre kevesebb radikális fiú a párt mögött. Egy részük a Fidesznél lelt otthonra, és a Mi Hazánk is eséllyel szólíthatja meg az egykori „kuruc.info nemzedéket”, a baloldali és a liberális pártok felé azonban egyelőre nem látni ezen fiatalok részéről átvándorlási hajlandóságot.  

Leginkább a környezetvédelem témájával lehet ma megszólítani a 18 és 29 év közötti korosztályt. Emellett az általános bizonytalanság, a biztos kapaszkodók elvesztése nyomasztja a legjobban a fiatalokat, és ez nemcsak Magyarországon, hanem számos más országban is így van. Az elvándorlási kedv 2015-2016 körül volt a csúcson, és bár volt e téren némi visszaesés, de még ma is az egyetemisták harmada fontolgatja a végleges külföldi letelepedést. A szándékok és a valóság között persze van különbség, de az elvándorlási hajlandóság mértéke kifejezetten ijesztő az orvosoknál vagy a műszaki hallgatóknál, és nem látszik az a politikai program, amivel ezt a tendenciát meg lehetne állítani.

Címfotó: Népszava

Kapcsolódó írások

Nehéz örökséget vesz át a Jobbik új elnöke Január végén új elnököt választott a Jobbik. A párt helyzetéről, meghirdetett új stratégiájáról és a Jobbik előtt álló legfőbb kihívásokról beszélgete...
Magyar belpolitika 2020 – út az országgyűlési vála... Az Új Egyenlőség podcast legújabb adásában Bíró-Nagy András, Kiss Ambrus és Lakner Zoltán osztotta meg gondolatait arról, hogy mi várható a magyar pol...
Vona Gábor: Főnáciból cukivlogger? Az Új Egyenlőség stúdiójában Vona Gáborral, a Jobbik volt elnökével Pogátsa Zoltán főszerkesztő beszélgetett politikai pályájának alakulásáról, a társ...
Itt van Amerika – Az amerikai és a magyar demokrác... Ha az alkotmányos mérnökök más országok problémás hagyományaiból, rossz módszereiből akarnak meríteni a „legrosszabb gyakorlatok demokráciájának” terv...
Mire jók a közvélemény-kutatások? Az Új Egyenlőség podcast legújabb adásában a közvélemény-kutatásokról és alkalmazhatóságukról volt szó. Mi a jobb, ha személyesen, telefonon vagy onli...

Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.