Az Új Egyenlőség podcast adásában Dr. Belyó Pállal, a Policy Agenda kutatási igazgatójával beszélgettünk a feketegazdaságról, a szürkegazdaságról és a hatásaikról. A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy becslések szerint ezek a GDP negyedét teszik ki.

A feketegazdaság nagysága egyes becslések szerint megegyezik a magyar GDP negyedével. Kutatások bizonyítják, hogy minél fejletlenebb egy gazdaság, annál nagyobb terepe, gőzleengedő funkciója van az árnyékgazdaságnak. Ez ugyanis a társadalom alsó rétege számára sok esetben a „túlélést” jelenti. Ebből következően vannak olyan fejlettségű gazdaságok, ahol a feketegazdaságnak látszik egyfajta pozitív hozadéka.

Belyó Pál elmondta, hogy a feketegazdaság és a társadalmi morál között jelentős kapcsolat van. Így például Japánban nagyon kicsi a feketegazdaság aránya, és az USA-ban is meglehetősen alacsony a mértéke, ami szereplők elvárt magatartásából fakad.

A feketegazdaságnak, illetve „világosabb árnyalatának”, a szürkegazdaságnak van egy nagyon erős hatása a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésére. Miközben a középosztály és a feljebb elhelyezkedő rétegek gyakran létrehozói az árnyékgazdaságnak, hiszen inkább nem kérnek számlát a lakásfelújításnál, csak hogy olcsóbb legyen, vagy feketén foglalkoztatják a ház(tartás) körüli teendőket ellátó embereket, addig az alsó osztályok elszenvedői ennek a folyamatnak. A munka világában ugyanis bármifajta biztonságot csak a formalizált viszonyok adhatnak (pl. munkaszerződés). Ezzel szemben a feketén dolgozók csak a szóban adott ígéretre számíthatnak a bérük kapcsán – nem beszélve a munkajogi garanciák teljes hiányáról.

A kormányzati jó gyakorlatok szempontjából a digitalizáció jelenti az egyik fegyvert a feketegazdaság ellen. Az online számlázás, a pénztárgépek kötelező használata olyan eszközök, amelyek megfelelő adatelemzési technikákkal megmutatják, hogy hol vannak veszélyeztetett területek, vállalkozások.

Ugyanakkor az olyan adóformák, mint a KATA-s adózás, megnyitják a lehetőséget a szürkegazdaságnak, és növelik a visszaélési lehetőségeket. Ezek ugyanis terepet adnak a cégeknél keletkezett potenciális munkajövedelmek elfedésére, átkonvertálódására.

A beszélgetés végén szokás szerint olvasnivalót ajánlottunk:

Bauer András–Csepeti Ádám–Gáti Mirkó–Mitev Ariel Zoltán: A banki hitelfelvevők rejtett gazdaságból származó jövedelme (Hitelintézeti Szemle)

Címfotó: Oleg Magni – Pexels

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.