Nem sokat tudunk róla, hogy a magyar társadalom az Orbán-kormány hatalomban töltött évei után mit gondol a magyar demokrácia állapotáról, vajon érzékeli-e, hogy a demokrácia működése betegeskedik, ami a rendszerszintű jellemzések alapján logikus lehetne. A Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung kutatása a mai magyar demokrácia minőségéről alkotott választói vélekedést kívánta feltárni.

Bíró-Nagy András

A magyar demokrácia és a jogállam állapota, a demokratikus intézmények működésének átalakulása és a hatalomgyakorlás módja kétségkívül az utóbbi évek egyik legtöbbet tárgyalt politikai témája, a tudományos életben és a tágabb értelemben vett közbeszédben is. A 2010 utáni magyar politikai rendszer természetének, jellegzetességeinek leírása mára már semmiképpen sem tekinthető hiánycikknek. A hazai és a nemzetközi közvélemény számára egyaránt jól dokumentált, hogy az intézményi környezet milyen előnyöket biztosít a hatalmon lévőknek, a választási szabályoknak, az állami erőforrásokhoz való erősen egyenlőtlen hozzáférésnek és a jelentősen megváltozott médiakörnyezetnek köszönhetően miként torzulnak a kiegyensúlyozott pártverseny lehetőségei, vagy hogy a független intézmények mennyire töltik be eredeti szerepüket, a fékek és ellensúlyok rendszerének elemeiként. Arról viszont jóval kevesebb ismeret áll rendelkezésre, hogy a magyar társadalom az Orbán-kormány nyolc éve után mit gondol a magyar demokrácia állapotáról, van-e olyan „betegségtudata” a demokrácia működését illetően, mint ami a rendszerszintű jellemzések alapján logikus lehetne.

A Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung közös kutatásának célja az volt, hogy feltárjuk, a sorozatban harmadik kétharmados Fidesz-KDNP-s parlamenti többséggel induló ciklusban miként vélekednek a választók a mai magyar demokrácia minőségéről. Az elemzés megalapozásához 2018. augusztus 10-18. között közvélemény-kutatást végeztünk, melyben a Závecz Research volt a partnerünk. A személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint Magyarország felnőtt népességét reprezentálta.

A demokrácia jelentése Magyarországon: szabadság, egyenlőség, választások

A magyarok a leggyakrabban valamely szabadságjogra asszociálnak a demokrácia szó hallatán. Ilyen típusú válaszok adták az említések 24%-át. A válaszok 17%-a valamilyen módon a szólásszabadságra vonatkozott (ez volt a leggyakoribb válasz az összes említés között), de szintén a gyakoribb asszociációk közé tartozott a szólásszabadság következményeként is felfogható sajtószabadság. Kifejezetten gyakori válasznak bizonyult két általánosabb fogalom, a szabadság (12%) és az egyenlőség (14%) említése. Szintén gyakran asszociálnak a magyarok a demokrácia kapcsán a választásokra, valamint a népuralomra – arra, hogy a demokráciákban a hatalom forrása a nép. Összességében megállapítható, hogy elsősorban az emberi jogok első generációjához tartozó politikai szabadságjogokat értik a magyarok a demokrácia alatt, és sokan kapcsolják a demokráciát az egyenlőség és az egyenjogúság fogalmaihoz – a jóléttel és a biztonsággal kapcsolatos asszociációk csak ezek után következnek.

A magyarok szerint a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb

A kutatás első részében azt is felmértük, hogyan viszonyulnak a magyarok a demokráciához, mennyire elkötelezettek a demokratikus berendezkedés iránt, és látnak-e egyáltalán különbséget demokrácia és diktatúra között. A magyar társadalomnak valamivel több, mint a fele (56%) gondolja úgy, hogy a demokrácia a legjobb politikai rendszer. A diktatúra hívei nincsenek sokan: mindössze minden tizedik magyar (11%) gondolja úgy, hogy bizonyos körülmények között egy diktatúra jobb, mint egy demokrácia, viszont társadalmunk egy jelentős szeletét (27%) teljesen hidegen hagyja, hogy milyen politikai rendszerben él.

Az MSZP és a DK szavazóinál a legerősebb a demokratikus elkötelezettség, de átlagon felüli a kormánypártok és az LMP szavazói körében is. A Jobbik szavazóinak véleménye megegyezik az átlagossal. A bizonytalanok vannak a legrosszabb véleménnyel a demokráciáról, vélhetően jelentős részük ezért nem is választ magának pártot. A bizonytalanok közül ugyanannyian vélik úgy, hogy a demokrácia a legjobb politikai rendszer, mint akiknek mindegy, hogy milyen rendszerben születnek meg az országban a döntések, vagy egyenesen a diktatúrát preferálják. A legkevésbé a 60 évnél idősebbek vannak jó véleménnyel a demokráciáról, emlékezetükben vélhetően meghatározóbb a rendszerváltással kapcsolatos csalódottság, valamint a fiatalkori emlékek megszépülése. A demokráciával és a diktatúrával kapcsolatos preferenciák hosszú távú stabilitását vetíti előre ugyanakkor, hogy a legfiatalabb korosztályban is az átlagnak megfelelő mértékben preferálják a demokráciát. Egyértelmű összefüggés van az iskolai végzettség és a demokratikus elkötelezettség között is: minél jobban kvalifikált valaki, annál jobban hisz a demokráciában.

A többség elégedetlen a magyar demokrácia működésével

A demokrácia mint politikai rendszer tehát általánosságban többségi támogatást élvez, azonban a magyar demokrácia jelenlegi működésével kapcsolatban többen vannak azok, akik negatívan látják a helyzetet.

A magyarok pontosan fele elégedetlen a demokrácia jelenlegi működésével. Velük ellentétben a válaszadók 44%-a alapvetően pozitívan értékeli a demokrácia állapotát hazánkban, de fontos hozzátenni, hogy mindössze minden tizedik magyar látja kifejezetten rózsásnak a demokrácia állapotát. Ugyan csak viszonylag szűk, hat százalékpontos többségben vannak csak azok, akik negatívan szemlélik a hazai demokrácia trendjeit, elégedetlenségük mértéke erősebb, mint a másik tábor elégedettsége.

A pártpreferenciát vizsgálva egyértelműen kirajzolódik, hogy a kormánypárti szavazók elsöprő többsége elégedett a demokrácia állapotával, míg az ellenzéki szavazók természetesen sokkal borúsabban látják a helyzetet. A fideszesek 83%-a nem talál különösebb kivetnivalót a hazai politikai rendszer minőségében, habár mindössze minden ötödik fideszes teljesen elégedett a demokrácia állapotával. Az ellenzékieknek ezzel szemben végtelenül lesújtó a véleményük: az MSZP-sek és a DK-sok a legelégedetlenebbek, de igen rossz véleménnyel vannak az LMP-sek és a jobbikosok is. Szembetűnő, hogy egyetlen olyan Jobbik, MSZP vagy DK szavazó sem volt a mintában, aki teljesen elégedett lett volna a demokrácia működésével. A bizonytalanok körében kisebb az elégedetlenség, de körükben is kétszer annyian vannak az elégedetlenek – ez azonban a jelek szerint önmagában nem elegendő ahhoz, hogy politikai aktivitásuk nőjön.

A magyar demokrácia minősége: a vallásszabadságtól a korrupcióig

A magyar demokrácia működésének általános megítélésén túl fontosnak tartottuk megvizsgálni azt is, hogy a magyarok szerint a demokrácia különböző feltételei, jellemzői, illetve a demokráciával kapcsolatos elvárások mennyire valósulnak meg hazánkban. Ehhez arra kértük őket, hogy különböző állításokat értékeljenek egy 1-től 10-ig terjedő skálán, aszerint, hogy szerintük mennyire teljesülnek jelenleg Magyarországon. A minél magasabb érték az adott állítás nagyobb fokú teljesülését jelezte. A válaszadók átlagosan 4,4 és 6,9 közötti értékeléseket adtak a különböző állításokra, ami összesítve leginkább közepesnek mondható – ez nem igazán fest rózsás képet a hazai politikai rendszer megítéléséről.

A megkérdezettek szerint a vallásszabadság valósul meg legjobban hazánkban – ez vélhetően összefügg azzal is, hogy a nyolc éve hatalmon lévő Orbán-kormányok nagy hangsúlyt fektettek az egyházak támogatására, valamint nincs hazánkban jelentős számú, a kereszténytől eltérő vallási közösség. Míg a magyarok szerint viszonylag jól érvényesül a vallásszabadság az országban, addig egy másik kérdés alapján azt is megállapíthatjuk, hogy egyébként a magyarok közel felének (48%) lenne ötlete arra, hogy milyen vallást kellene betiltani. A leginkább az MSZP és a DK szavazói tűnnek toleránsnak, a Jobbik szavazótábora pedig mérsékeltebb a kérdésben a Fideszénél.

A második legmagasabb pontszámot kapta az az általában jobboldali pártok és szavazóik által megfogalmazott elvárás, miszerint a demokratikusan megválasztott kormány feladata megvédeni az ország függetlenségét (6,2). Ezt sikerként könyvelheti el a regnáló kormány, ugyanis az elmúlt évek egyik legfontosabb kormányzati üzenete az ország szuverenitásának a védelme az Európai Unióval és más külföldi szereplőkkel szemben.

A harmadik legmagasabb értéket az az állítás kapta, hogy az állampolgárok fontos kérdésekben népszavazáson is kinyilváníthatják véleményüket. A fideszesek az átlagnál jóval pozitívabban értékelték az állítást – a kormánypárti szavazóknak vélhetően sokat jelentett a 2016-os kvótanépszavazás. A politikai lövészárkokon átívelő egyetértés van viszont abban, hogy gyakrabban kellene népszavazást tartani: a megkérdezettek 57%-a értett egyet azzal, hogy több referendumra lenne szükség. A népszavazások intézményének működéséhez hasonló értékelték a válaszadók azt az állítást, miszerint hazánkban a kisebbségek jogai tiszteletben vannak tartva – ezzel még szintén az „inkább teljesül” kategóriába tartozik.

Időközi választási kampány Felcsúton – Fotó: Draskovics Ádám, Népszava

A rangsor első felében végzett még az az állítás is, miszerint Magyarországon következmények nélkül kifejezhetjük a véleményünket, de a skála középértékének (5,5) megfelelő eredmény nem fest jó képet a magyar szólásszabadság állapotáról. A vidéki városokban élők érzik a leginkább kiszolgáltatva magukat, ők azok, akik a legjobban tartanak attól, hogy véleményük miatt megtorlás érheti őket. Budapesten egy fokkal szabadabb a levegő: a fővárosban egy egész ponttal magasabb értéket adtak a válaszadók, mint a megyeszékhelyeken vagy a kisvárosokban.

Ugyancsak közepesre értékelték a magyarok a választások szabadságáról és tisztességéről szóló állítást, de fontos megjegyezni, hogy még a többi kérdéshez képest is óriási különbség van a kérdés megítélésében a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között. Míg a kormánypártiakban kétség nem merül fel (8-ra értékelték a hazai választások demokratikusságát), addig az ellenzéki szavazók maximum 4-est, de még a bizonytalanok is csak 4,6-ot adtak erre az állításra.

Nem bíznak meg különösebben a magyarok a hazai igazságszolgáltatás függetlenségében. Szintén inkább nem igaz a válaszadók szerint az, hogy vannak a kormánytól független intézmények, melyek korlátozzák a kormány hatalmát. A szocialista, a DK-s és a jobbikos szavazók egyaránt rendkívül szkeptikusak a független intézmények működésével (4 alatti pontszámot adott mindhárom tábor). A kormánypártok szavazóit leszámítva mindenki (a bizonytalanok is) az átlagnál rosszabbra értékelte az állítást – szerintük a független intézmények nem töltik be a fékek és ellensúlyok rendszerében betöltött szerepüket hatékonyan. Az „inkább nem teljesül” kategóriába sorolták, és kereken ötösre értékelték továbbá a megkérdezettek azt az állítást, miszerint a közmédiában egyenlő feltételekkel juthatnak szóhoz a kormány és az ellenzék képviselői.

A demokráciával kapcsolatos jóléti elvárások teljesülésének percepciójára is kíváncsiak voltunk. A kedvező makrogazdasági mutatók ellenére általánosságban nem igazán érzik a bőrükön a magyarok, hogy javul az ország helyzete: mindössze 5-öst kapott az az állítás, miszerint Magyarországon javul az életszínvonal. A leginkább a 60 évnél idősebbek elégedettek a gazdasági helyzettel – emlékezetes, hogy az elmúlt években a kormány emelt a nyugdíjakon, valamint több alkalommal is kaptak a nyugdíjasok alanyi jogon Erzsébet-utalványt. Ezzel szemben a 18-29 éves korosztály a legelégedetlenebb a helyzettel. Ez a percepció is a magas kivándorlási szándék mögött állhat.

Azzal sem nagyon értenek egyet a magyarok, hogy a többség a kisebbség véleményét figyelembe veszi a döntések meghozatalánál. Ezt az érzetet erősíti meg a kutatás egy másik kérdése, amely szerint többségben vannak azok, akik úgy érzik, a kormány csak azokkal törődik, akik rájuk szavaznak. A parlamenti munka konszenzusos jellegéről még annyira sincs jó véleménnyel a magyar társadalom, mint a közmédia kiegyensúlyozottságáról vagy a független intézmények működéséről: mindössze 4,8-re értékelték a válaszadók azt az állítást, hogy a kormány az ellenzék véleményét is figyelembe veszi a döntéseinél. Erre a kérdésre a kormánypárti szavazók sem adtak 7-esnél jobb értékelést, vélhetően ők is valamennyire egyoldalúnak tartják a jelenlegi törvényhozást.

A második legrosszabb pontszámot a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésével kapcsolatos állítás kapta. A magyar demokrácia a választók szerint e téren a Fidesz-kormányok alatt sem teljesít jól, sőt, a választók értékelése lesújtó. Mindössze 4,5-re értékelték a válaszadók az állítást – ez egyértelműen annak a jele, hogy a társadalomban általános a meggyőződés a jövedelmi olló nyílásáról. A bizonytalanok és az ellenzéki pártok véleménye alig tér el egymástól.

A vizsgált szempontok közül a magyarok a legkevésbé az átláthatósággal és a korrupciós helyzettel elégedettek. Mindössze 4,4-t kapott az az állítás, miszerint hazánkban alacsony a korrupció mértéke. A korrupció kiterjedtségéről láthatóan a fideszesek is tudnak: a kormánypárti szavazók erre a kérdésre adták a legalacsonyabb pontszámot. A parlamenti ellenzéki pártok szimpatizánsainak természetesen rendkívül negatív a véleménye – az LMP-sek még a leginkább derűlátónak számítanak, az egyébként nagyon alacsony 3,5-s értékeléssel. Fontos látni, hogy a bizonytalanok is kifejezetten alacsony pontszámmal díjazták a magyar demokrácia állapotát a korrupció szempontjából – ez a kiábrándultság is vélhetően összefügg a politikától való elfordulásukkal.

Végezetül, kíváncsiak voltunk arra is, hogy a választók szerint a választójog szabályozásának módosítása javítaná a demokrácia minőségét vagy sem. Kis különbséggel ugyan, de a magyarok többsége inkább bevezetné az iskolázottsági cenzust a választásokon. A megkérdezettek 51%-a értett egyet azzal, hogy el kellene venni a választójogot a 8 általánossal nem rendelkezőktől, és mindössze 46% állt ki a demokrácia egyik sarokköve, az általános választójog mellett. Pártokon átívelő konszenzus van ugyanakkor a választói korhatár csökkentésének elutasításában. Mindössze a megkérdezettek negyede értett egyet azzal, hogy hasznos lenne bevonni a választásokba a 16 és 18 év közöttieket is, szemben a magyarok közel háromnegyedével.

A demokrácia minőségének percepciója: a pártpreferencia mindent felülír

A kutatási eredményekből világosan kirajzolódik, hogy a demokrácia bizonyos elemeinek, jellemzőinek és a demokráciával kapcsolatos elvárásoknak a teljesüléséről alkotott vélemények tekintetében a legmeghatározóbb változó a pártpreferencia.

Az ellenzéki és a kormánypárti szimpatizánsok mintha két különböző ország politikai berendezkedéséről nyilvánítottak volna véleményt.

A Fidesz-szavazók átlagosan kétszer magasabb pontszámot adtak a különböző állításokra, mint az ellenzéki pártok támogatói. A leginkább elégedetlennek a Demokratikus Koalíció szavazói tekinthetőek, de a Jobbik és az MSZP támogatói is rendkívül borúsan látják a hazai demokrácia minőségét. Az LMP-sek a többi ellenzéki szavazóhoz képest egy fokkal kevésbé kritikusak, de így is az elégedetlenebb oldalhoz tartoznak. A bizonytalan szavazók is elégedetlenek a magyar demokrácia működésével, ők átlagosan 0,8-1 ponttal adtak rosszabb értékelést az átlagnál.

A magyarok fele szerint nem lehet demokratikusan leváltani az Orbán-kormányt

A harmadik kétharmados parlamenti többséggel megnyert választás után néhány hónappal a magyaroknak a fele (49%) már nem hisz abban, hogy az Orbán-kormányt le lehetne váltani demokratikus választáson, és mindössze alig több mint a harmada (36%) gondolja úgy, hogy minden feltétel adott ahhoz, hogy a magyar nép egyszer demokratikus úton megbuktassa a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.

A kormánypárti szavazók körében két lényegében megegyező nagyságú tábort látunk (41-42%). A kormánypárti szavazóknak is csak a fele hisz tehát abban, hogy NER egyáltalán leváltható. Az LMP és a Jobbik szavazói a legpesszimistábbak, náluk kétszer annyian látják borúsan a jövőt, mint azok, akik még reménykednek a választások erejében. A szocialistáknál – ahogyan a Momentumnál is – a pesszimisták vannak többségben, ellentétben a DK szimpatizánsaival, akik ma Magyarországon az egyetlen politikai közösség, amelyben még többen hisznek az Orbán-kormány demokratikus bukásában, mint abban, hogy a kormány demokratikus úton már nem leváltható. A bizonytalanoknak szintén több mint a fele tekinthető pesszimistának a demokratikus kormányváltás szempontjából.

Minden korosztályban többen vannak azok, akik szerint már nem lehet demokratikus választásokon leváltani a jelenlegi kormányt, mint akik szerint igen. Még a budapestiek számítanak a legbizakodóbbnak, de ez is csak azt jelenti, hogy döntetlen az állás az optimisták és a pesszimisták között (40-41%). A leginkább a megyeszékhelyeken (32-51%) és a kisvárosokban (35-54%) élők pesszimisták a kérdést illetően: a vidéki városokban tehát húsz ponttal is többen vannak azok, akik szerint az Orbán-kormány nem váltható le választások útján.

Az ellenzéki szavazók hitének megtörése a parlamenti választások útján történő kormányváltásban komoly stratégiai feladat elé állítja az ellenzéki pártokat. Ebben a helyzetben ugyanis már nem csak az a kérdés, hogy milyen témákkal támadható leghatékonyabban a Fidesz, mely ügyekből lehet felépíteni egy vonzó ellenzéki alternatívát, és milyen szövetségi rendszerben érdemes elindulni az ellenzéki pártoknak. Arra is megoldást kell találniuk, hogy egyáltalán miként lehet meggyőzni az elégedetlen választókat, hogy van értelme elmenni szavazni. A következő választásokon az ellenzéki pártok előtt álló első és legfontosabb akadály a rendkívül mély apátia, annak az érzetnek a nagyfokú elterjedtsége, hogy a Fidesz már nem győzhető le demokratikus választásokon. Ebben természetesen benne van az ellenzéki pártok hitelességi válsága, de a probléma ennél is súlyosabb: a bizalomvesztés most már a demokratikus választások intézményét is érinti. Ha a választók (és főként a potenciális ellenzéki szavazók) bizalmatlansága a demokratikus választások iránt tartós marad és ez alacsonyabb részvételi hajlandósághoz vezet, az csak a Fidesz esélyét növeli, hogy újabb és újabb választásokon erősítse meg hatalmát.

A kutatás fontos tanulsága, hogy a magyar társadalom jelentős része tudatában van annak, hogy a hazai demokrácia helyzete nem rózsás, és elégedetlen ezzel a helyzettel.

A demokrácia minőségének érzékelésével kapcsolatban léteznek párhuzamos valóságok, de a kormánypárti szavazók többségén kívül senki sem gondolja (a bizonytalanok sem), hogy minden rendben lenne a magyar demokrácia állapotával. A fideszes keménymagon kívül tehát van „betegségtudata” a magyar választóknak a demokrácia működését illetően. A következő évek nagy kérdése, hogy a demokrácia állapotának folyamatos romlása nagyobb aktivitást ébreszt a kormánykritikus választókban vagy lemondással vegyes passzivitáshoz vezet.

Címfotó: Vajda József, Népszava

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.