Egy sor számunkra fontos könyvről 2018-ban is írtunk és beszéltünk. Az elmúlt évben összesen 16 kötetet mutattunk be. Volt, amit ajánlottunk, némelyeket bíráltuk is. Lássuk, melyek voltak ezek!

Pogátsa Zoltán: Magyarország politikai gazdaságtana: Az északi modell esélyei
Budapest: Osiris, 2016

Az Új Egyenlőség stúdiójában a főszerkesztő, Pogátsa Zoltán kivételesen nem kérdez, hanem válaszol. A téma közgazdász-szociológus könyve.

(Bővebben: Magyarország politikai gazdaságtana – az északi modell esélyei Magyarországon.)

*
Kiss Ambrus: Rossz kormányzás Fidesz-módra
Budapest: Noran Libro, 2018

Kiss Ambrus politológus, a Policy Agenda vezetője 2018 tavaszán megjelent könyvében arra hívja fel a figyelmet, hogy nemcsak a politikai kommunikációból hiányoztak a közpolitikai szempontok, de az utóbbi négy évben egyáltalán nem látszott olyan közpolitikai vezérfonal sem, amely vezette volna a kormányzati működést.

(Bővebben: Bíró-Nagy András: Rekviem és kiáltvány a magyar közpolitikáért.)

*
Bíró-Nagy András: Integráció Európába: Közép-európai képviselők az Európai Parlamentben
Budapest: Gondolat, 2018

Az EU-ról szóló politikai vitákban többnyire a kormány céljainak megfelelően változik a politikai célok diabolizáló megszemélyesítése és az uniós intézmények személytelen, a polgároktól elidegenedett rendszerként való bemutatása. Bíró-Nagy András új könyve az Európai Parlament képviselőinek szociológiai hátterét, politikai motivációit mutatja be, több közkeletű mítoszt cáfol és az EP szerepének újragondolására késztet.

(Bővebben: Mikecz Dániel: Íme az ember!)

*
Tooze, J. Adam: Crashed: How a Decade of Financial Crises Changed the World
London: Allen Lane, 2018

A kollektív emlékezetbe a 2008-as gazdasági válság ezer szállal beépült. Ugyanez elmondható 2015-ben a menekültválságról, 2016-ban a Brexitről vagy az amerikai elnökválasztásról. A világpolitikát követő olvasók valószínűleg emlékeznek, hogy éppen hol voltak és mit csináltak akkor, amikor ezek az események bekövetkeztek. De emlékszik-e bárki is 2012 őszére? Adam Tooze gazdaságtörténész úttörő munkájában, a Crashedben segít visszaemlékezni.

(Bővebben: Szabó Imre Gergely: Pedig már azt hitték, hogy vége – A 2008-as válság globális története.)

*
Vastagh Zoltán: Társadalmi struktúra és állami redisztribúció
Budapest: Napvilág, 2017

Akit foglalkoztatnak a társadalmi viszonyok, a társadalmi struktúra, az osztályviszonyok kérdései, annak mindenképpen érdemes elolvasnia Vastagh Zoltán Társadalmi struktúra és állami redisztribúció című kiváló könyvét (Budapest: Napvilág, 2017). Különösen érdemes elolvasnia, ha a mai magyar társadalom osztályszerkezetét, egyenlőtlenségeit és a magyar állam erre gyakorolt hatását kívánja mélyebben megérteni.

(Bővebben: Éber Márk Áron: Osztályszerkezet és állami újraelosztás.)

*
Stanley, Jason: How Fascism Works: The Politics of Us and Them
New York: Random House, 2018

Jól átlátható, történelmi példákkal tűzdelt új könyvben kísérli meg a fasiszta gondolkodás – és nem beágyazott fasiszta rendszer – sajátosságait felvázolni Jason Stanley, a Yale Egyetem filozófia professzora- A kötet tíz fő fejezetre bomlik, amelyek lépésről lépésre, egymásra támaszkodva tárják fel a fasiszta gondolkodás sajátosságait.

(Bővebben: Kustán Magyari Attila: A fasiszta politika tízparancsolata – tegnap és ma.)

*
Böröcz József: Hasított fa: A világrendszer-elmélettől a globális struktúraváltásokig
Budapest: L’Harmattan, 2017

Hol a helye az államszocializmusnak a kapitalista világgazdaságban? És hol a mi helyünk ma, az államszocializmus bukása után? Mi az Európai Unió? Hogyan jött létre, és mi a tágabb összefüggése, hogy Magyarország is a tagjává vált? Mit jelent a kettős függőség, és milyen szerepe van az informalitásnak a modern társadalmakban? A szerzőt az Új Egyenlőség stúdiójában kérdeztük könyvéről.

(Bővebben: A világrendszer-elmélettől a globális struktúraváltásokig.)

*
Böröcz József: Az EU és a világ: Kritikai elemzés
Budapest: Kalligram, 2018

Napjaink Magyarországán a közbeszédben egyszerre találkozhatunk az Európai Unió éles kritikájával, ugyanakkor az európai integrációt érintő mindenféle kritika határozott elutasításával. Böröcz József könyve, Az EU és a világ szerint igenis lehet kritikát megfogalmazni az unióval szemben. Ez azonban csak egy lényegesen más keretrendszerben képzelhető el, mint a jelenleg uralkodó.

(Bővebben: Budai Mátyás: Egy alternatív EU kritika felé.)

*
Milanović, Branko: Global Inequality: A New Approach for the Age of Globalization
Cambridge, MA: Harvard University Press, 2016

A világszintű egyenlőtlenség alakulása magyarázatot kínál számos politikai fejleményre is. Az egy főre eső jövedelem viszonylagos emelkedése a gazdasági alapja egymástól nagyon különbözőnek tűnő fejleményeknek: az emelkedő ázsiai középosztály növekvő vásárlóerejének, a fokozódó amerikai és európai népi elégedetlenségnek, egyszersmind a legesleggazdagabbak gőgös pénzuralmának is.

(Bővebben: Therborn, Göran: Az egyenlőtlenség dinamikája.)

*
Fisher, Mark: Capitalist Realism
London: Zero Books, 2009

Mark Fisher írásai és kritikái rengeteg olvasónak adtak és adnak lehetőséget arra, hogy megismerkedjen a kritikai kultúrakutatással és a baloldal rendszerkritikai szemléletével. A tavaly januárban váratlanul távozó brit kultúrkritikus fő műve, a Kapitalista realizmus (Capitalist Realism), a kortárs popkultúra utóbbi idők legbravúrosabb elemzését kínálja.

(Bővebben: András Csaba: Politikai képzelet és populáris kultúra.)

*
Sik Domonkos: A szenvedés határállapotai
Budapest: ELTE Eötvös, 2018, valamint:
Sik Domonkos: Válaszok a szenvedésre
Budapest: ELTE Eötvös, 2018

A baloldali értékek mentén létrejövő elméletek és közpolitikák szempontjából mindig is fontos kérdés volt, hogy hogyan előzhető és szüntethető meg az emberi szenvedés mind egyéni, mind társadalmi szinten. Sik Domokos két könyve együtt alkot egy egészet, melyben társadalomtudományi, pszichológiai és pszichiátriai elméleteket egyaránt felhasználva kínál e kérdésekre válaszokat.

(Bővebben: Csányi Gergely: Hogyan előzzük meg a szenvedést és hogyan segítsünk rajta?)

*
Radó Péter: Az iskola jövője
Budapest: Noran Libro, 2017

Radó Péter oktatáskutató Az iskola jövője című könyvében ír a jelenlegi oktatási rendszer főbb problémáiról, valamint bemutatja, hogy miként képzeli el a jövő iskoláját. Úgy gondolja, hogy az elkövetkezendő években a lexikális tananyagok dominanciáját háttérbe fogja szorítani a gyermekközpontú nevelésen alapuló készségfejlesztés.

(Bővebben: Kató Eszter: Milyen lesz az iskola jövője?)

*
Ágh Attila: A politika alulnézetben: A politika világa a nyugat-európai demokráciákban
Budapest: Noran Libro, 2017

Az ismert magyar politikatudós és filozófus, Ágh Attila tavaly megjelent könyvében az alulról építkező demokrácia nyugat-európai kialakulását mutatja be. A társadalmi mozgalmakból és szerveződésekből épülő demokrácia mellett teszi le a voksát a felülről irányított, államcentrikus berendezkedés helyett, amely Magyarország (és Kelet-Európa) jellemzője.

(Bővebben: Koreny Ajna: A nyugati demokráciák fejlődéstörténete.)

*
Ágh Attila: Civilizációs válság Magyarországon
Budapest: Noran Libro, 2018

Hogyan jutottunk el a rendszerváltástól idáig? Ágh Attila könyve erre a kérdésre próbál választ adni, de nem vesz figyelembe fontos strukturális szempontokat, és nem tud továbblépni a megszokott ellenzéki követeléseken és a főáramú politikatudományi megközelítéseken. Ágh a hitét az új generációba teszi, de mit érdemes ennek az új generációnak tennie?

(Bővebben: Szadai Levente: A „nagy EU-fória” kritikája.)

*
Balázs Péter: Hogyan tovább, Európa?
Budapest: Noran Libro, 2017

Előbb Trump győzelme, majd a Brexit megszavazása hívta fel a figyelmet arra, hogy a hidegháború végével kialakult világpolitikai rendszer átalakulóban van. Vajon hol helyezkedhet el a változó rendszerben az Európai Unió, és milyen kihívások várnak rá a jövőben? Mindez mit jelent Magyarország számára? E kérdéseket járja körbe Balázs Péter könyve.

(Bővebben: Kanjo Mirjam: Európa kihívásai és az előtte álló út.)

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.