Hónap: 2016 december

Milyen rendszer volt a kommunizmus?
GAZDASÁG, TÁRSADALOM

Milyen rendszer volt a kommunizmus?

Három kulcsfontosságú jellemzője volt minden olyan társadalomnak/gazdaságnak, amelyik a 20. században magát szocialistának/kommunistának vallotta.Egy magát marxizmus-leninizmussal legitimáló párt politikai monopóliuma; a termelőeszközök (tőke) magántulajdonának tilalma, annak állami (szövetkezeti?) tulajdonlása; A gazdaság bürokratikus (tehát nem piaci) koordinációja.

Hogyan győzték le a szakszervezetek a kormányt?
GAZDASÁG, TÁRSADALOM

Hogyan győzték le a szakszervezetek a kormányt?

A szakszervezetek egy működő társadalmi modellben a munkavállalói érdekek könyörtelen képviselői. Sokan lenézik őket a magyar viszonyok között, pedig a most megkötött bérmegállapodás azt mutatja, hogy van mozgásterük és erejük. Ez az elemzés többek között azt vizsgálja, hogy az országos bérmegállapodás siker-e vagy kudarc. Ki járt jól, és ki, mit kényszerített ki?

Magyarország jobban teljesít
TÁRSADALOM

Magyarország jobban teljesít 

A rendszerváltás után a magyarok jobban teljesítettek és sokkal jobban teljesítenek ma is, mint Európa legtöbb népe. Hogyan csinálták? Mi a titkuk? Mi a magyar gazdasági csoda receptje? Ez a korábban elmaradott, hányattatott történelmű ország hogyan vált nem csak a kelet-európai térség éllovasává, hanem globális szinten is minta értékű országgá?

Mi foglalkoztatja a baloldalt Európában?
POLITIKA

Mi foglalkoztatja a baloldalt Európában?

A szerző egy stockholmi konferencia tapasztalatai alapján ad áttekintést az európai szociáldemokráciát foglakoztató aktuális kérdésekről. Így arról, hogy a mai választói törésvonal milyen kihívás a nyugat- és a kelet-európai szocdem pártok számára. A baloldalt hagyományosan domináló pártok mellett számos helyen nagy erővel jelennek meg alternatív baloldali és liberális pártok is.

A homokóra közepe – a szűkülő középosztály nyomában 2.
TÁRSADALOM

A homokóra közepe – a szűkülő középosztály nyomában 2.

A széles és erős középosztály megteremtése közös vágyunk, szorosan kapcsolódik a rendszerváltás reményteli korszakához. Mit mondhatunk a mai magyar középosztályról? Széles, erős, stabil? Vagy éppen ellenkezőleg: szűkös, gyenge, netán még vékonyodik is? Mit tehetünk, ha közép- vagy hosszú távon mégiscsak széles és erős középosztályt szeretnénk látni Magyarországon?

A rendszerváltás kudarca, hogy nincs felzárkózás
Szerkesztői gondolatok, TÁRSADALOM, VIDEÓK

A rendszerváltás kudarca, hogy nincs felzárkózás 

Giovanni Arrighi (A fejlődés illúziója) szerint ha hosszabb, négy-öt évtizedes időszakokat vizsgálunk, a tartós felemelkedés és a tartós lecsúszás egyaránt meglehetősen ritkának bizonyul a világgazdaság egészét tekintve. Minden, amit tehetünk, hogy reálisan felmérjük helyzetünk, és keressük egy igazságosabb és egyenlőbb társadalom kialakulásának esélyeit.

A Piketty-jelenség I. – Thomas Piketty „Tőke a Huszonegyedik Században”
GAZDASÁG

A Piketty-jelenség I. – Thomas Piketty „Tőke a Huszonegyedik Században”

Thomas Piketty francia közgazdász elhíresült könyvében azt üzeni, hogy Marxnak a maga korában igaza volt. Valóban megfigyelhette a kizsákmányolás fokozódását, hiszen a legfejlettebb országokban a tőke részesedése a megtermelt jövedelemből folyamatosan nőtt. De nem lehetett tanúja, hogy e folyamat a huszadik században az ellentétébe fordult, majd az a trend is véget ért.

A dolgozói szegénység és a létminimum
GAZDASÁG, POLITIKA, TÁRSADALOM

A dolgozói szegénység és a létminimum

A munka után járó béreket a társadalom határozza meg. Ha a társadalom úgy érzi, hogy az ő szerepe a gazdaság kiszolgálása, akkor alárendelt szerepet szán magának. Ha a társadalom megrendelőként lép fel a gazdasággal szemben, amitől azt várja el, hogy az ő fejlődését szolgálja, akkor újrarendeződnek a szerepek.

John Rawls „Az igazságosság elmélete” – Liberális vagy szociáldemokrata?
TÁRSADALOM

John Rawls „Az igazságosság elmélete” – Liberális vagy szociáldemokrata?

Hiába volt Rawls magyar hangja, Kis János a párt első számú vezető személyisége több évtizeden keresztül, a piaci fundamentalista közgazdasági elit befolyása alatt a párt három cikluson keresztüli kormányzása semmilyen formában nem felelt meg Rawls társadalmi mobilitással kapcsolatos alapelveinek. Sőt, ezek az alapelvek meg sem jelentek a liberálisok gondolkodásában.

Miért nem zárkóztunk fel a Nyugathoz 1989 után?
POLITIKA, TÁRSADALOM

Miért nem zárkóztunk fel a Nyugathoz 1989 után?

1989 nyugatos elitjei és értelmiségi főszereplői minden korábbinál lelkesebben táplálták a hitet, hogy a magyarság történelmi fordulóponthoz érkezett: itt az alkalom, hogy „visszatérjünk Európába”, „felemelkedjünk a Nyugathoz”, felzárkózzunk a világ fejlettebb térségeihez. Ha „túlszárnyalni” azért nem is fogjuk, miként azt Hruscsov ígérte, de most legalább „utolérhetjük” a gazdag országokat.